Képzés és Gyakorlat Nemzetközi Neveléstudományi Konferencia

2021.08.09

BEFOGADÓ EGYETEM SZIMPÓZIUM ÖSSZEFOGLALÓ

Szimpózium elnöke: Varga Aranka

Opponens: Bencéné Fekete Andrea

A szimpózium a Befogadó Egyetem címet viseli, mely egy hazai vidéki felsőoktatási intézményben történő összegyetemi kutatásokat, valamint konkrét jó gyakorlatokat mutat be az inklúzió elméletére és gyakorlatára alapozva. Az első két előadás vizsgálja, egyrészt hallgatói, másrészt a fellelhető jó gyakorlatok, szolgáltatások oldaláról az inklúzió és a méltányosság témakörét. A másik két előadás egy, a gyakorlatban is jól működő szolgáltatásra koncentrál, szervezeti és hallgatói oldalról egyaránt. Az első előadás egy felsőoktatási intézmény egészét vizsgálja, fókuszálva az egyetemen működő támogatási gyakorlatok sokszínűségére. A kvalitatív kutatásban az egyetem felsővezetői, valamint a támogató programok vezetői vettek részt, részletesen ismertetve programjaikat, szolgáltatásaikat. Az eredmények azt mutatják, hogy leginkább a külföldi, fogyatékos hallgatók és társadalmi hátránnyal küzdő, köztük cigány/roma csoportok támogatása jelenik meg a vizsgált egyetemen. Megállapítható az is, hogy kevésbé látható a karok, programok közötti együttműködés és a támogatási formák sokszínűsége, ugyanis ezek leginkább egy-egy célcsoportra fókuszálnak, és nekik nyújtanak méltányos szolgáltatásokat. A kutatásra alapozva gyakorlati lépések is kezdődtek a szolgáltatások, programok vezetőinek és képviselőinek összehozására és egy szakmai diskurzus kialakítására. A második előadás az egyetemista hallgatókat vizsgálta, egy vidéki felsőoktatási intézmény összes karán, annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű és/vagy cigány/roma hallgatók egyetemi szerepvállalását és egyetemi létüket jobban megismerje. A kérdőíves adatfelmérésben összesen 880 fő vett részt, melyek alapján elmondható, hogy az említett csoportok aktivitása nem marad el az egyik csoportba sem tartozó egyetemistákétól. Ennek oka lehet többek között a szakkollégiumok szerepe, ahol a kortárssegítés, a tutor-mentor hálózat olyan segítséget nyújt, mely a családi és ökoszociális háttérből hozott hátrányokat valamelyest kompenzálja. A szimpózium harmadik előadása egy Roma szakkollégium szervezeti működését vizsgálja, különös tekintettel a fejlesztő és hátránykompenzáló beavatkozásokra az elmúlt 15 évben. A kutatásban leginkább az egyes tőkefajták hatása kap hangsúlyos szerepet, kiemelve a pozitív pszichológia tőke szerepét. A szervezet történetének megismeréséhez dokumentumelemzésen keresztül kerülnek bemutatásra azok a tényezők, melyek mentén a szakkollégium sikeresen, méltányosan és eredményesen tudott működni a vizsgált intervallumban. A szimpózium negyedik előadása az eddig szervezeti oldalról bemutatott Roma szakkollégium vizsgálata, de ezúttal a kortárshatás szemszögéből, összevetve egy másik vidéki roma szakkollégiummal. Az összehasonlítás egy egyházi és egy nem egyházi fenntartású szakkollégium között történik, keresve a hasonlóságokat és az esetleges különbségeket. A kutatásban megmutatkozik, hogy a hallgatók életútjára hogyan hatottak a kortársak, a belső motiváció és a külső támogatók. A szociális ellátórendszer vizsgálati aspektusa is megjelent a félig strukturált interjúk által és az azt követő összehasonlító elemzésben is.

Varga Aranka - Deli Kitti - Fodor Bálint

EGY FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY HALLGATÓIT CÉLZÓ TÁMOGATÓ PROGRAMOK, SZOLGÁLTATÁSOK VIZSGÁLATA AZ INKLÚZIÓ SZEMLÉLETE ALAPJÁN

Kulcsszavak: inklúzió, felsőoktatás, inclusive excellence

Előadásunk célja egy vidéki felsőoktatási intézmény, intézményfejlesztési stratégiához kapcsolódó kutatás bemutatása. Különös tekintettel az egyetemen fellelhető támogatási sokszínűség vizsgálatára, egy 2019-ben végzett kvalitatív kutatás eredményeinek felhasználásával. A mélyinterjúk felvételét megelőzte egy helyzetfeltáró online kérdőíves felmérés, melyet az egyetem felsővezetői töltöttek ki (N=10). A kérdőívekből a felsőoktatási intézményben már működő támogató programok, szolgáltatások típusairól, céljairól és ezek fókuszában álló célcsoportokról kaptunk információkat, konkrét programok, szolgáltatások megnevezésével együtt. Jelen kutatásunk annak megismerésére és elemzésére irányult, hogy a kérdőívekben említett szolgáltatások, jó gyakorlatok a valóságban miként működnek, hogyan segítik elő valamely célcsoport előremenetelét, hallgatói kiválóságát (inclusive excellence), mennyire jellemzi a szolgáltatásokat a hallgatói és oktatói sokszínűség, szakos heterogenitás és a külföldi hallgatók jelenléte. A vizsgálat a felkeresett szolgáltatásvezetők, koordinátorok (N=10) szerepének megismerésén, a támogató programjuk részletes ismertetésén túlmutat. Feltárta azokat az azonosságokat és különbségeket, amelyek a kutatásban résztvevő szolgáltatások között tapasztaltunk. Kutatói kérdések: 1, Miféle, befogadást célzó programok találhatók, és hogyan segítik ezek a programok a célcsoportjukba tartozó hallgatók előrehaladását? 2, Találhatók-e az oktatók és a személyzet felkészítését, az egyetemi polgárok érzékenyítését szolgáló programok, akciók, melyek az inkluzív klíma és az akadémiai kiválóság növelését eredményezhetik? Megállapítottuk, hogy a három hallgatói csoport - külföldi, fogyatékos hallgatók és társadalmi hátránnyal küzdő, köztük cigány/roma - méltányos támogatása van jelen leginkább a vizsgált egyetemen. A szervezeti oldalt vizsgálva kutatásunk kimutatta, hogy a befogadást igénylő hallgatók egyéni és közösségi támogatása sokkal inkább jellemzi a vizsgált egyetemet, és kevésbé találhatók olyan beavatkozások, melyek a felsőoktatási környezet egészére vannak hatással. Az is láthatóvá vált, hogy a különböző szolgáltatások az egyes karokon döntően elszigetelten működnek, és még ha hasonlóak is az elképzeléseik, kevéssé tudnak egymásról. Vizsgálatunkat összegezve megállapítható, hogy a befogadóvá válás folyamatának ismérvei érzékelhetők a vizsgált egyetemen, de amennyiben a vizsgált folyamatok jövőjét, kívánatos fejlődését nézzük, több ponton szükséges továbblépés. Ezen kutatás alapján szükségesnek véljük, hogy további makrostatisztikai adatokat hasonlítsunk össze bizonyos változók mentén a hallgatók további támogatásához, és az őket célzó szolgáltatások folyamatos fejlesztéséhez.

Orsós István

AZ INKLUZIVITÁS DIMENZIÓI EGY VIDÉKI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN

Kulcsszavak: academic excellence, hátrányos helyzet, kizárás

A kutatásom célja elsősorban a hátrányos helyzetű és/vagy cigány/roma hallgatókra irányul. Vizsgálatom arra keresi a választ, hogy egy vidéki felsőoktatási intézmény hol áll az inkluzivitás folyamatában. Az egyetem által rendezett programok mindenki számára elérhetőek-e, vagy a társadalmi hátránnyal küzdő, köztük hátrányos helyzetűek, cigány/roma csoportok kirekesztődnek. A kutatás lebonyolításához online kérdőívet használtam, amely összesen 42 kérdésből állt, a többnyire zárt kérdések mellett nyitott kérdések is szerepeltek. 2019 decemberében zajlott az online kérdőíves felmérés, és 880 fő töltötte ki a kérdőívet. A kutatás eredményeinek kimutatásához az SPSS programot használtam fel, a változók közötti összefüggéseket kutatva, elsősorban a kisebbségi csoportok és a többségi társadalmi csoport közötti különbségekre és hasonlóságokra fókuszálva. Kutatás kérdései: (1) A hátrányos helyzetű és/vagy cigány/roma egyetemisták mennyire jelennek meg az egyetemi élet különféle területein, a tudományos életben (így pl. szakkollégiumokban), valamint különböző rendezvényeken, amennyiben alacsonyabb a részvételi arány a társadalmi hátránnyal küzdő csoportban, mint a többségi társadalmi csoportban, akkor milyen okok mutathatók ki e mögött? (2) Milyen mértékben van jelen a kortárssegítés a vizsgált hallgatói csoportokban? A kutatás hipotézise: a hátrányos helyzetű és vagy cigány/roma egyetemisták alacsonyabb arányban jelennek meg az egyetemi élet különféle területein, a tudományos életben (így pl. szakkollégiumokban), valamint különböző rendezvényeken. A kutatás céljának megfelelően több csoportot határoltam el egymástól, és megvizsgáltam a köztük lévő különbözőségeket és hasonlóságokat: hátrányos helyzetű válaszadók, a cigány/roma válaszadók, valamint a kettő metszetét alkotó cigány/roma és hátrányos helyzetű válaszadók csoportja, továbbá külön csoportot alkotnak a többségi társadalomba tartozók. Láthatóvá váltak az alapvető hasonlóságok és különbségek a csoportok között, így többek között az is látszik, hogy a hátrányos helyzetű és/vagy cigány/roma egyetemisták tudományos aktivitása nem marad el a többségi társadalomhoz tartozó egyetemisták mutatóitól. Az okok között láthatóan hangsúlyos szereppel bírnak az egyetemen jelen lévő szakkollégiumok. A kutatás eredményei reményeink szerint úgy hasznosulnak az egyetemi térben, hogy rámutatnak azokra a területekre, melyek az inkluzív egyetemi környezet kialakítását segítik. Mindez hozzájárulhat a hallgatói lemorzsolódás csökkentéséhez is, és a hátrányos helyzetű és/vagy cigány/roma hallgatók sikeres egyetemi pályafutásához.

Vezdén Katalin

EGY ROMA SZAKKOLLÉGIUM SZERVEZETVIZSGÁLATA NEVELÉSSZOCIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSBEN

Kulcsszavak: roma szakkollégium, tőkefajták, self-help mechanizmus Az előadásban bemutatásra kerülő kutatás célja egy roma szakkollégiumban megvalósuló fejlesztő és hátránykompenzáló beavatkozások eredményessége, és a szervezet működési mechanizmusainak, valamint fejlődési tendenciáinak alakulása közötti kölcsönhatások és összefüggések pedagógiai és nevelésszociológiai szempontú feltárása. A kutatás fókuszában egy roma szakkollégium áll, melynek 15 éves működését érintve (2003-2018) vizsgálódom. Érdeklődésem elsődlegesen a szakkollégiumra mint szervezetre irányul, és csak másodlagosan annak hallgatóira. Kutatói eszközök és módszerek tekintetében a szervezet történeti leírása dokumentumelemzéssel, illetve statisztikai adatelemzéssel történik, a szervezet pedagógiai szempontú elemzéséhez kapcsolódóan pedig a narratíva-oldalt félig strukturált mélyinterjúk készítése biztosítja, alapítókkal, további szakmai megvalósítókkal, egykori diákelnökökkel. A fókusz mindvégig maga a szervezet; az egyéni szinten végzett kutatási eredményeket reflektáltatni kívánom a szervezeti szintre. A megadott időintervallumban a szakkollégiumban megvalósult fejlesztő és hátránykompenzáló beavatkozások kapcsán megállapítható, hogy alapvetően a szakkollégiumi hallgatók körében feltárt tőkehiányok ellensúlyozását, kiegyenlítését célozták, mind a kulturális, mind a társadalmi tőke egyes összetevőit figyelembe véve, azokat párhuzamba állítva a szakkollégiumban megvalósuló fejlesztő és támogató programokkal. Kutatásom azonban nem az ezirányú fejlesztések hallgatókra gyakorolt hatását vizsgálja, hanem azt veszi górcső alá, hogy az egyes tőkefajták fejlesztését célzó lépések és azok eredményessége miként hatott vissza a szakkollégium mint szervezet működésére, illetve fejlődésére. A szervezet fejlődésének ezirányú bemutatása azonban nem csupán kronologikus leírást jelent; kutatásomban egy olyan típusú elemzésre törekszem, amely a folytonosságot és a fejlődést egyaránt kimutatja, és az azok hátterében fellelhető okokat feltárja. A fentiekben leírt és releváns neveléstudományi, nevelésszociológiai kutatásokban leginkább vizsgált klasszikus tőkefajták (kulturális tőke és társadalmi tőke) mellett egy további tőkefajta szakkollégiumi vizsgálatára is törekszem. A pozitív pszichológiai tőke fogalma ezidáig döntően a vállalati szférában, gazdasági szervezetek vizsgálatának és fejlesztésének vonatkozásában terjedt el, mint egy, a gazdaságpszichológia által vizsgált jelenség. Pedagógiai szervezetek vonatkozásában kevésbé kutatott, annak ellenére, hogy tartalmi elemei nevelésszociológiai szempontból is párhuzamba állíthatók. A kutatás tehát mind a szervezet vizsgálatára való orientáltsága, mind pedig a pedagógiában még kevéssé tárgyalt pozitív pszichológiai tőke vonatkozásainak feltárása révén törekszik az újszerűségre, továbbá a szervezeti oldalt abból a nézőpontból vizsgálja, hogy melyek azok a tényezők, amelyek mentén a szervezet hatékonyan, eredményesen és méltányosan tud működni.

Végh Zoltán

A KORTÁRSHATÁS ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA KÉT ROMA SZAKKOLLÉGIUM HALLGATÓI KÖRÉBEN

Kulcsszavak: reziliencia, kortárshatás, self-help mechanizmus

A kutatási témám fókuszában a kortárshatás vizsgálata áll, egy dél-dunántúli egyházi fenntartású szakkollégiumba járó hallgatók életútja során. Kutatásomban arra keresem a választ, hogy a hallgatók életútjára milyen hatással voltak/vannak a kortársaik. A narratívákból kapott eredményeket egy korábbi kutatásomnak mintát adó másik, szintén dél-dunántúli, nem egyházi fenntartású szakkollégium hallgatói által mondottakkal fogom összevetni, megvizsgálva a hasonlóságokat és a különbségeket, figyelembe véve a korosztályi megoszlásokat. A jelenlegi kutatásomat egy korábbi kutatás előzte meg. 2018 őszi félévében másodelemzéssel megvizsgáltam a nem egyházi fenntartású szakkollégium hallgatóinak életútját (N=31). Két fő szempont, a belső motiváció és a külső támogatók (a család, az iskola és a szociális ellátórendszer) beazonosítása alapján elemeztem a hallgatók által elmondottakat. Célom az volt, hogy a két komponens közötti összefüggés megállapítását követően rámutassak arra az általam tényként kezelt információra, hogy a kettő egymás nélkül nem elég ahhoz, hogy az egyén egy deprivált élethelyzetből eljusson a felsőoktatásig. Miután hipotézisem igazolódott, érdeklődésem új irányt vett. A szociális ellátórendszerre helyeztem a fókuszt, mivel e tekintetben kevés narratív elbeszélés állt a rendelkezésemre. Ezért egy újabb körös interjús kutatás keretein belül feltérképeztem, hogy miként játszott szerepet a nevezett külső támogató a szakkollégisták életútjában. A kutatás módszerei félig strukturált interjú, narratív tartalomelemzés és összehasonlító elemzés. Kutatásom hipotézise, hogy mindkét - hátrányos helyzetű és cigány/roma fiatalokat támogató - közösségben meghatározó lesz a kortársak hatása a hallgatók egyetemi előrehaladására. Kutatásom célja feltérképezni a kortárshatás jelentőségét a dél-dunántúli egyházi fenntartású szakkollégiumba járó hallgatók életútjában (N=20). Szeretném kideríteni, hogy a jelenlegi tagok életútjában milyen szerepet töltöttek be a velük egykorú társaik. További célkitűzésem egy összehasonlító elemzés elkészítése, melyben a dél-dunántúli, nem egyházi fenntartású szakkollégium hallgatói és a dél-dunántúli egyházi fenntartású szakkollégiumba járó hallgatói által mondott narratívák között fogok hasonlóságokat és különbségeket keresni.